Internetjog

 
Irodánk immár több, mint 15 éve foglalkozik az internettel kapcsolatos speciális jogi kérdésekkel, mely azóta fő profilunkká vált. Magyarországon egyedülálló tapasztalati bázisunkra építve hatékonyan látjuk el az internetjog területén felmerülő valamennyi ügyet.

1999 óta képviseljük a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tudományos Egyesületét (ISZT), 2000 óta pedig az Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórumot (INFORUM). Ezek a szervezetek az internet magyarországi meghonosításában éppúgy, mint a feltételrendszer fenntartásában és fejlesztésében meghatározó szerepet játszanak mind a mai napig.

Kapcsolódó cikkeink

A drónok és a személyiségi jogok.

Az elmúlt évek során egyre elterjedtebbé vált a pilóta nélküli légijárművek (drónok) használata. Ezen eszközök használata azonban sok polgári jogi kérdést felvethetnek, melyek közül rövid cikkünkben a személyiségi jog megsértését fogjuk tüzetesebben tekinteni.

A 2013. évi V. törvény (a Polgári Törvénykönyvről, továbbiakban: Ptk.) részletesen szabályozza a személyiségi jog megsértésének lehetőségeit (2:43.§), valamint az ilyen jogsértés esetén támasztható polgári jogi igényt (2:51.§). A Ptk. nevesített személyiségi jogai közül a magánélethez való jog megsértése akkor valósulhat meg, ha a sértett fél magánautonómiájába az érintett hozzájárulása nélkül avatkoznak be, így például a drónnal követik, esetleg mozgását megfigyelik.

A magánlakáshoz való jog megsértése már fogalmában tükrözi a jogsértés tartalmát: abban az esetben, ha az érintett személy beleegyezése nélkül megfigyelik őt a magánlakásában, vagy magánlakása területére engedélye nélkül drónt bereptetnek, úgy a jogsértés megvalósul.

A drón használata során a magántitokhoz valamint a személyes adathoz való jog megsértésének ismertetéséhez tekintsünk először az említett két fogalomra! A magántitok olyan adat, tény, körülmény, amelyet csak kevesen ismernek az érintett személy ismerősi körében, és az érintett személynek méltányolható oka fűződik ahhoz, hogy ez a titok mások előtt ne kerüljön felfedésre (például vagyoni helyzetére vonatkozó adat, családi körülményeinek valója). A személyes adat fogalmát a 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) határozza meg. Eszerint személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat (név, azonosító jel, gazdasági, kulturális, szociális azonosságra vonatkozó ismeret) valamint az abból levonható, érintettre vonatkozó következtetés. Így abban az esetben, ha az érintett hozzájárulása nélkül családi körülményeiről felvételt készítenek drónnal, akkor a jogsértés megvalósul, és a sértett fél bírósági úton kérheti a cselekmény szankcionálását.

A legjellemzőbb jogsértés azonban mégiscsak a képmáshoz-és hangfelvételhez való jog megsértése során körvonalazódik. Abban az esetben, ha az érintett hozzájárulása nélkül kép-illetve hangfelvétel készül a sérelmes félről, úgy a jogsértés meg is valósul, kivéve, ha a felvétel tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült, mert ebben az esetben a felvétel készítéséhez, felhasználásához hozzájárulás nem szükséges.

Fotó: Dose Media, www.unsplash.com

Miközben a XXI század információs társadalmának polgára erőteljes jogi támogatást kap ahhoz, hogy személyes adatait védje, és csak célhoz kötötten, a legszükségesebb mértékben kényszerüljön azok megadására, nem először találkozhatunk olyan jogszabályban előírt kényszerrel, amelyek ezen adatok sokszor indokolatlannak tűnő esetben vagy mértékben történő megadására szorítanak.

Vigyázat csalok, mondta mindig Rodolfó, aki a TV hőskorában, a fekete-fehér képernyőkön keresztül igyekezett a bűvész mesterséget közismertté tenni. Jóindulatú figyelmeztetése az új médium, az Internet korában némi átértelmezéssel ma nagyon is aktuális:

Régóta mondjuk, hogy ha a társadalom jelentős része bűnöző, akkor valószínűleg nem az emberekkel, hanem a jogi szabályozással van a probléma. Ezt ismerhették fel a jogalkotóink is, amikor a két napja elfogadott új Büntető Törvénykönyvben a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése – alapesetben két évi szabadságvesztéssel büntetendő – bűncselekmény esetében új büntethetőséget kizáró okként határozták meg azt az esetet, amikor a jogsértés többszörözéssel vagy lehívással oly módon történik, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.