Napjainkban már minden korosztály tagjai jelentős létszámmal vannak jelen a legnépszerűbb
közösségi oldalakon. Sokan osztják meg gondolataikat, töltenek fel képeket nyaralásuk legszebb
pillanatairól, házikedvenceikről vagy akár csak unalomból, saját magukról.
A közösségi média használói azonban nem is sejtik, hogy egy viccből felöltött, kompromittáló fotóval
jogszabálysértést követhetnek el azzal szemben, aki nem járult hozzá a fénykép közzétételéhez.
A közösségi média használatával egyre elterjedtebbé váltak a személyiségi jogsértések. Az
alábbiakban mutatjuk be, hogy mit is jelent ez a fogalom.
A személyiségi jog kérdésében a 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.)
nyújt segítséget. A személyiségi jog általános védelmébe tartozik különösen a magán-és családi élet,
az otthon, a másokkal való (bármilyen eszközzel történő) kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben
tartásához való jog. Ezeken felül a Ptk. még számos, ún. nevesített személyiségi jogot felsorol, és
védelem alá helyez.
Az internetes portálokon legfőképp a becsület és jóhírnév megsértése, a személyes adatok védelméhez
való jog megsértése, valamint a képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértése kapcsolódik.
A becsület és jóhírnév megsértése egy sértő, valótlan tényt állító bejegyzéssel is megvalósulhat, sőt a
Fővárosi Ítélőtábla egy döntésében kimondta, hogy egy személy negatív meseszereplőhöz való
hasonlítása is megvalósítja a becsületsértést, valamint sérti az emberi méltóságot.
A személyes adatok tekintetében az információs önrendelkezési szabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvényt hívjuk segítségül, amely pontos meghatározást ad a személyes adatok fogalmára. A törvény
szerint a személyes adat „az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító
jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális
azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó
következtetés”. Amennyiben tehát az érintett személy hozzájárulása nélkül róla személyes adatot oszt
meg valaki a közösségi médiában, szintén személyiségi jogot sértő tevékenységről beszélhetünk.
Végezetül a képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértése lehet talán az egyik legszélesebb
tárháza a közösségi médiában megvalósuló jogsértéseknek. Amennyiben az éritett hozzájárulása
nélkül róla valaki fényképet oszt meg (függetlenül a fénykép milyenségétől, lehet ez akár egy műtermi
fotózás alkalmával készített, beállított kép is, de akár egy rosszabb fényviszonyok között készült, nem
túl előnyös fotó is), megsérti a kép-és hangfelvételhez való jogát. Ugyanez elmondható egy előzetes
hozzájárulás nélkül feltöltött videóról vagy hangfájlról is.
Elmondhatjuk tehát, hogy a közösségi média lassan az egyik legjobb fórummá forrja ki magát a
személyiségi jog megsértéséhez, hiszen számos, a fent említett módokon lehetőség nyílik – akarva
vagy akaratlanul – a jogsértés megvalósítására.
Fotó: Erik Lucatero