Az újdonságból gyorsan internetes trend lett, és sorra jelennek meg a Ghibli-hangulatú képek a közösségi oldalakon.
Nem sokkal később azonban egyre több felhasználó számolt be arról, hogy hibaüzenetet kapott, amikor Ghibli-stílusú képet próbált készíteni – úgy tűnik, az OpenAI valamilyen korlátozást vezetett be, miután a szerzői jogi kérdések előtérbe kerültek.
Szerzői jog háttér
A szerzői jog védi a konkrét műveket – például egy animációs film jeleneteit vagy karaktereit –, de a vizuális stílus általában önmagában nem részesül védelemben. A probléma nem is elsősorban a generált képek megjelenésében rejlik, hanem abban, hogy mindez miként vált lehetségessé, és a mesterséges intelligencia milyen tartalmakon tanult.
Ha az OpenAI a Studio Ghibli műveit is felhasználta a képgeneráló modellje betanításához, és ehhez nem kért engedélyt a jogtulajdonostól, akkor ez felveti a jogsértés lehetőségét. Nem véletlen, hogy az OpenAI ellen több hasonló ügyben is eljárás van folyamatban, például a New York Times és ismert írók keresete nyomán.
Hogyan kezeli ezt a magyar jog?
A magyar szerzői jogi törvény alapján egy mű felhasználása – akár többszörözés, át- vagy feldolgozás céljából – alapvetően engedélyköteles, kivéve, ha valamilyen törvényi kivétel (például idézés vagy magáncélú másolat) alkalmazható. A mesterséges intelligencia betanítása azonban nem tartozik ezek közé.
Ezért ha egy AI-modell működéséhez szerzői jog által védett tartalmat használtak fel – például filmeket, grafikákat vagy más vizuális elemeket –, az ilyen felhasználás nálunk is jogsértő lehet, ha ahhoz nem kaptak előzetes hozzájárulást.
A Ghibli-stílusú képek körüli vita jól szemlélteti, milyen gyorsan ütközhetnek a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztések a szerzői jogi szabályozás határaiba. Bár a stílus utánzása önmagában nem feltétlenül jogsértő – különösen, hogy a közelmúltban egy uniós irányelv nyomán a magyar jogba is bekerült a paródiaként vagy karikatúraként megjelenő stílusutánzat szabad felhasználási kivételként –, a mögöttes technológia működése már más megítélés alá eshet: ha az AI-modell jogvédett művek engedély nélküli felhasználásán alapul, az komoly szerzői jogi kérdéseket vet fel.
Mint ahogy az a korábbi, jelentős technológiai áttörések kapcsán is tapasztalható volt, ezúttal is sürgető feladat a jogalkotó és jogalkalmazók számára, hogy megtalálják az egyensúlyt az innováció ösztönzése és az alkotók jogainak védelme között.