2004-ben látott napvilágot a hír, mégis sokan még napjainkban is először hallanak arról, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható nyomtatók jelentős része titkos jeleket rejt el a kinyomtatott dokumentumokon. Még a színes nyomtatók megjelenésével, több mint 30 éve terjedt el először ez a gyakorlat, melyet a Xerox fejlesztett ki attól való félelmében, hogy esetlegesen pénzhamisításra is használják majd az új technológiát. Úgy gondolták, ha szabad szemmel nehezen észrevehető, mikroszkopikus nagyságú sárga pöttyök is a papírra kerülnek, megnehezítik a pénzt és egyéb okmányokat hamisítók dolgát.

Az EFF (Electronic Founder Fundation) – Machine Identification Code Technology projektjének keretében – számos készülék által kinyomtatott tesztoldal áttanulmányozásával visszafejtette a jeleket, melyek tulajdonképpen rácsként ábrázolt bináris kódok, és a nyomtató sorozatszámát, valamint a művelet pontos idejét rejtik. Az említett kódok a Xerox nyomtatóinál eleinte a lapszélre kerültek, manapság azonban már jelentősen kifinomultabb módszerekkel dolgoznak az eszközgyártók, és a jeleket akár az egész oldalon szétszórtan alkalmazzák, valamint kódolásuk is összetettebb.

A téma azért vált a közelmúltban ismét aktuálissá a híradásokban, mert felmerült, hogy a júniusban kiszivárgott NSA-s titkosszolgálati elemzések egy részét kinyomtatva csempészték ki a bázisról, a dokumentumok forrásának azonosításában pedig valószínűleg szerepet kaptak az említett titkos jelek, melyek elárulják, hogy melyik eszközön és mikor kerültek kinyomtatásra.

Kétségkívül hasznos az említett technológia hasonló esetekben, ugyanakkor adatvédelmi kérdéseket is felvet, ha nyomtatott dokumentumaink akaratlanul is árulkodnak, ugyanis nincs lehetőségünk kikapcsolni a funkciót. Az alábbi weboldal táblázatba foglalja a technológiát alkalmazó nyomtatók listáját:

https://www.eff.org/pages/list-printers-which-do-or-do-not-display-tracking-dots

 

Fotó: Joshua Sortino, www.unsplash.com