Szállj fel magasra!

A drónok és a személyiségi jogok.

Az elmúlt évek során egyre elterjedtebbé vált a pilóta nélküli légijárművek (drónok) használata. Ezen eszközök használata azonban sok polgári jogi kérdést felvethetnek, melyek közül rövid cikkünkben a személyiségi jog megsértését fogjuk tüzetesebben tekinteni.

A 2013. évi V. törvény (a Polgári Törvénykönyvről, továbbiakban: Ptk.) részletesen szabályozza a személyiségi jog megsértésének lehetőségeit (2:43.§), valamint az ilyen jogsértés esetén támasztható polgári jogi igényt (2:51.§). A Ptk. nevesített személyiségi jogai közül a magánélethez való jog megsértése akkor valósulhat meg, ha a sértett fél magánautonómiájába az érintett hozzájárulása nélkül avatkoznak be, így például a drónnal követik, esetleg mozgását megfigyelik.

A magánlakáshoz való jog megsértése már fogalmában tükrözi a jogsértés tartalmát: abban az esetben, ha az érintett személy beleegyezése nélkül megfigyelik őt a magánlakásában, vagy magánlakása területére engedélye nélkül drónt bereptetnek, úgy a jogsértés megvalósul.

A drón használata során a magántitokhoz valamint a személyes adathoz való jog megsértésének ismertetéséhez tekintsünk először az említett két fogalomra! A magántitok olyan adat, tény, körülmény, amelyet csak kevesen ismernek az érintett személy ismerősi körében, és az érintett személynek méltányolható oka fűződik ahhoz, hogy ez a titok mások előtt ne kerüljön felfedésre (például vagyoni helyzetére vonatkozó adat, családi körülményeinek valója). A személyes adat fogalmát a 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) határozza meg. Eszerint személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat (név, azonosító jel, gazdasági, kulturális, szociális azonosságra vonatkozó ismeret) valamint az abból levonható, érintettre vonatkozó következtetés. Így abban az esetben, ha az érintett hozzájárulása nélkül családi körülményeiről felvételt készítenek drónnal, akkor a jogsértés megvalósul, és a sértett fél bírósági úton kérheti a cselekmény szankcionálását.

A legjellemzőbb jogsértés azonban mégiscsak a képmáshoz-és hangfelvételhez való jog megsértése során körvonalazódik. Abban az esetben, ha az érintett hozzájárulása nélkül kép-illetve hangfelvétel készül a sérelmes félről, úgy a jogsértés meg is valósul, kivéve, ha a felvétel tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült, mert ebben az esetben a felvétel készítéséhez, felhasználásához hozzájárulás nem szükséges.

Fotó: Dose Media, www.unsplash.com