A közösségi média használatával egyre elterjedtebbé váltak a személyiségi jogsértések. Az
alábbiakban mutatjuk be, hogy mit is jelent ez a fogalom.
Blog
Egy alapjog életszakaszai.
2018. május 25. napjától kötelező alkalmazni az Európai Unió Egységes Adatvédelmi Rendeletét, a GDPR-t.
Május 25. után a GDPR előírásainak meg nem felelő adatkezelők akár 20 millió Euró összegű bírsággal is sújthatók, amely adók módjára lesz behajtható. Cégének felkészítése a GDPR előírásainak történő megfelelőségre időigényes és költséges folyamat.
Mi viszont ajánlunk Önnek egy költségtakarékos megoldást!
A drónok és a személyiségi jogok.
Az elmúlt évek során egyre elterjedtebbé vált a pilóta nélküli légijárművek (drónok) használata. Ezen eszközök használata azonban sok polgári jogi kérdést felvethetnek, melyek közül rövid cikkünkben a személyiségi jog megsértését fogjuk tüzetesebben tekinteni.
A 2013. évi V. törvény (a Polgári Törvénykönyvről, továbbiakban: Ptk.) részletesen szabályozza a személyiségi jog megsértésének lehetőségeit (2:43.§), valamint az ilyen jogsértés esetén támasztható polgári jogi igényt (2:51.§). A Ptk. nevesített személyiségi jogai közül a magánélethez való jog megsértése akkor valósulhat meg, ha a sértett fél magánautonómiájába az érintett hozzájárulása nélkül avatkoznak be, így például a drónnal követik, esetleg mozgását megfigyelik.
A magánlakáshoz való jog megsértése már fogalmában tükrözi a jogsértés tartalmát: abban az esetben, ha az érintett személy beleegyezése nélkül megfigyelik őt a magánlakásában, vagy magánlakása területére engedélye nélkül drónt bereptetnek, úgy a jogsértés megvalósul.
A drón használata során a magántitokhoz valamint a személyes adathoz való jog megsértésének ismertetéséhez tekintsünk először az említett két fogalomra! A magántitok olyan adat, tény, körülmény, amelyet csak kevesen ismernek az érintett személy ismerősi körében, és az érintett személynek méltányolható oka fűződik ahhoz, hogy ez a titok mások előtt ne kerüljön felfedésre (például vagyoni helyzetére vonatkozó adat, családi körülményeinek valója). A személyes adat fogalmát a 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) határozza meg. Eszerint személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat (név, azonosító jel, gazdasági, kulturális, szociális azonosságra vonatkozó ismeret) valamint az abból levonható, érintettre vonatkozó következtetés. Így abban az esetben, ha az érintett hozzájárulása nélkül családi körülményeiről felvételt készítenek drónnal, akkor a jogsértés megvalósul, és a sértett fél bírósági úton kérheti a cselekmény szankcionálását.
A legjellemzőbb jogsértés azonban mégiscsak a képmáshoz-és hangfelvételhez való jog megsértése során körvonalazódik. Abban az esetben, ha az érintett hozzájárulása nélkül kép-illetve hangfelvétel készül a sérelmes félről, úgy a jogsértés meg is valósul, kivéve, ha a felvétel tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült, mert ebben az esetben a felvétel készítéséhez, felhasználásához hozzájárulás nem szükséges.
Fotó: Dose Media, www.unsplash.com
Elállhat tőle az örökös?
Amennyiben az örökségen belül túlsúlyban vannak a terhek, a fizetési kötelezettségek a pozitív vagyonhoz képest, az örökösnek két lehetőség áll a rendelkezésére: az örökhagyó halála után, a hagyaték megnyílását követően visszautasíthatja az örökséget, vagy még az örökhagyó életében lemondó nyilatkozatot tehet.
A leendő örökösöknek van arra lehetősége, hogy még az örökhagyó életében lemondó nyilatkozatot tegyenek az örökségre nézve. Így az örökhagyó után sem vagyont, sem terhet nem örökölnek majd. Ezt a nyilatkozatot érvényesen az örökhagyó életében még vissza lehet vonni abban az esetben, hogyha mégis igényt tartanak az örökségre.
Abban az esetben, ha az örökösök az örökség visszautasítását választják – a fentiek alapján meg kell jegyezzük, hogy ezt kizárólag az örökhagyó halálát követően, a hagyaték megnyílása után tehetik meg –, arra is csak olyan módon van lehetőség, hogy mind a vagyon, mind a teher örökléséről lemondanak. Amennyiben az örökséget minden örökös visszautasítja, az végső soron az Államra száll.
Fontos kiemelni, hogy amennyiben az örökösök egyik lehetőséggel sem éltek, alapvetően az örökösök kizárólag a hagyaték értékéig (amelyet a temetési költségek, és a hagyatéki eljárás költségeivel csökkentve kell érteni) tartoznak felelősséggel az elhunyt által felhalmozott tartozások miatt. Amennyiben azonban “átvették” az összességében negatív örökséget, ezzel mintegy áttörik ezt a felelősséget, és adott esetben akár a saját vagyonukkal is helytállni tartoznak a korábban az örökhagyó által vállalt adósságért.
Ajánlatos tehát legkésőbb a hagyatéki eljárás lezárulta előtt számba venni az esetleges lehetőségeket.
Fotó: Allef Vinicius, www.unsplash.com
2004-ben látott napvilágot a hír, mégis sokan először hallanak róla.
Vitarendezés otthonról, a kandalló mellől.
A Gazdasági Versenyhivatal ajánlása #influencereknek
A portrésorozat ismert személyiségeket vagy a hallgatók előtt eddig még ismeretlen embereket mutat be.
A közeledő Halottak napja jegyében gondolkodtunk el kicsit a végintézkedésről.