Nem egységes a bírói gyakorlat a rendőrök képmáshoz fűződő jogának korlátozhatósága tekintetében. Erre az Alkotmánybíróság tegnapi 11 óra 30 perckor megtartott nyilvános teljes ülésén ismét fény derült. A taláros testület ugyanis két határozatot is kihirdetett a rendőr képmásának nyilvánossága ügyében, megsemmisítve ezzel az érintett alaptörvény-ellenes bírói ítéleteket.
Blog
Miközben a XXI század információs társadalmának polgára erőteljes jogi támogatást kap ahhoz, hogy személyes adatait védje, és csak célhoz kötötten, a legszükségesebb mértékben kényszerüljön azok megadására, nem először találkozhatunk olyan jogszabályban előírt kényszerrel, amelyek ezen adatok sokszor indokolatlannak tűnő esetben vagy mértékben történő megadására szorítanak.
Vigyázat csalok, mondta mindig Rodolfó, aki a TV hőskorában, a fekete-fehér képernyőkön keresztül igyekezett a bűvész mesterséget közismertté tenni. Jóindulatú figyelmeztetése az új médium, az Internet korában némi átértelmezéssel ma nagyon is aktuális:
Régóta mondjuk, hogy ha a társadalom jelentős része bűnöző, akkor valószínűleg nem az emberekkel, hanem a jogi szabályozással van a probléma. Ezt ismerhették fel a jogalkotóink is, amikor a két napja elfogadott új Büntető Törvénykönyvben a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése – alapesetben két évi szabadságvesztéssel büntetendő – bűncselekmény esetében új büntethetőséget kizáró okként határozták meg azt az esetet, amikor a jogsértés többszörözéssel vagy lehívással oly módon történik, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.
Amint azt bizonyára Ön is tudja, az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-én hatályba lép, és ezzel változik a jogi személyek szabályozása és ezen belül is az egyesületeké merőben új alapokra helyeződik. Az alábbiakban az egyesületeket érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be.