A Polgári Törvénykönyv alapján más természetes személyről akkor jogszerű fotó, illetve videó készítése, ha mind az elkészítéshez, mind a felhasználáshoz az érintett hozzájárulását adja. Tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nem szükséges az érintett hozzájárulása sem. Ha tehát az intézkedő rendőr közszereplőnek minősül, róla szabadon készíthető felvétel. A bíróságok korábbi, a sajtószabadságot korlátozó gyakorlata azonban ezzel ellentétes volt: a nyilvános helyen munkájukat végző rendőrök nem minősülnek közszereplőknek.
Az Alkotmánybíróság viszont megerősítette korábbi álláspontját: “a sajtószabadság és a méltóságvédelmen alapuló, képmáshoz való jog közötti érdekütközést egyedi mérlegeléssel kell feloldani, és azt kell vizsgálni, hogy a személy képmása, ennek a nyilvánosságra hozatala a jelenkor történéseinek bemutatása, illetve a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás körébe tartozik-e”.
A szóban forgó határozatok alapján a rendőri intézkedésről az érintett engedély nélkül készült felvétel nyilvánosságra hozható, amennyiben
- nem öncélú, azaz a jelenkor eseményeiről szóló szabad tájékoztatáshoz kötődik (intézkedő rendőr vs. rendőr civilben);
- a véleménynyilvánítás a közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül;
- nem okozza az emberi méltóság sérelmét (például megsebesült rendőr szenvedésének ábrázolása).
Összegzésképp elmondható, hogy a rendes bíróságoknak minden esetben a konkrét ügy egyedi mérlegelését kell elvégezniük, de automatikusan nem minősül jogsértő magatartásnak az intézkedő rendőrről a hozzájárulása nélkül történő felvételkészítés.