A döntéshozó szerv ülése
A döntéshozó szerv ülésének helyszínére vonatkozóan a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) azonban valamennyi jogi személyre, így az egyesületekre is irányadó szabályként rendelkezik arról, hogy a döntéshozó szerv ( a közgyűlés) a jogi személy székhelyén tartja az ülését. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a jogszabály ezen diszpozitív rendelkezésétől az egyesület alapszabálya eltérhet; ha tehát a közgyűlés a székhelytől eltérő helyen kívánja ülését megtartani, arról az alap-szabályban rendelkeznie kell.
Egyesületek esetében is alkalmazandó szabály, hogy döntéshozó szerve nemcsak ülés tartásával, hanem ülés tartása nélkül is meghozhatja döntését. Ez lényegében az elektronikus hírközlő eszkö-zök igénybevételével történő ülésezés lehetőségét jelenti, azonban alkalmazásának feltételeit az alapszabályban rögzítenie kell az egyesületnek.
Az elektronikus ülésezés jogintézménye
Itt lényegében a korábbi bírói gyakorlatot ülteti át az új Ptk. és ezt a változás követi a civil szerveze-tek szabályozása is. A legfőbb szerv ülésének elektronikus lebonyolításához szükséges, hogy
(1) a tagok személyazonossága elektronikus úton is megfelelően igazolható, dokumentálható le-gyen, illetve
(2) a létesítő okirat rögzítse az elektronikus ülésezés lehetőségét.
Voltaképp a személyazonosság igazolása a kritikus pont a gyakorlatban: a bíróság csak olyan léte-sítő okiratot és az az alapján levezett elektronikus ülésen hozott határozatot fogad el érvényesként, amely a személyazonosság dokumentált formában való igazolásáról rendelkezik. A létesítő okirattal szembeni követelmény, hogy az az igénybe vehető elektronikus eszközöket és azok alkalmazását úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen. Egyebekben bármilyen elektronikus rendszer használható az ülés során.
Az elektronikus ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. A bírósághoz ezeket a határozatokat a vezető tisztségviselő által hitelesített jegyzőkönyvben lehet benyújtani.
Az egyesület törvényes képviselete
Megállapítható, hogy a képviselet tekintetében a törvények szabályozási megközelítései alapjaiban eltérnek egymástól. Az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) a cégjegyzés oldaláról igyekszik meghatározni a képviseletet, amikor kimondja, hogy a jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult (ha ő az aláíró). Az új jogszabály a jogi személyek törvényes (és szervezeti) képviseletét átfogóan határozza meg; a törvényes képviseletet az önállóan eljárni jogo-sult vezető tisztségviselő látja el. A gyakorlatban azonban ez többnyire nem jelent módosítási, illet-ve a nyilvántartó bíróság felé történő bejelentési kötelezettséget, mivel jellemzően az elnök, vagy az erre kijelölt elnökségi tagok képviseleti jogát szabályoztuk eddig is.
Az egyesület határozathozatala
Az új rendelkezések szerint, ha az egyesület az alapszabályát kívánja módosítani, ahhoz a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára van szükség. Céljának módosí-tásáról vagy az egyesület megszűnéséről viszont csak valamennyi szavazati joggal rendel-kező tag háromnegyedének a többségével meghozott határozattal dönthet. Eltérés ettől is lehet-séges. A régi Ptk. a jelenlévők szótöbbségét írta elő általános döntési feltételként, ha az alapszabály nem rendelkezett a szótöbbség magasabb arányáról.
Az egyesület ügyvezetése és a felelősségi kérdések
Az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályai a gazdasági társaságok mellett többek között a civil szervezetekre, így az egyesületekre is alkalmazandók. Ennek megfelelően az alábbi-akban először az új Ptk. vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános szabályait, majd a kifejezetten az egyesületekre vonatkozó külön szabályozást ismertetjük.
Az új szabályok szerint vezető tisztségviselő csak az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvő-képességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták, ám a vezető tisztség-viselői feladatokat most már minden társasági forma esetén elláthatja jogi személy is. Az új szabá-lyozás szerint a vezető tisztségviselő köteles a tagok, alapítók részére felvilágosítást adni és az ira-tokba betekintési lehetőséget biztosítani.
Az egyesülettel szemben fennálló felelősség körében az új törvény kifejezetten kimondja, hogy a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a vezető tisztségviselő azokért a károkért, amelyeket a jogi személynek okozott. Ugyanakkor az új Ptk. lehetőséget biztosít szerződés keretében a kártérítési felelősség korlátozására is. Ez a felelősségi alakzat szigorúbb, mint a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség, ennek oka pedig abban keresendő, hogy a vezető tisztségviselő nem akarata ellenére került ebbe a pozícióba, azt és az azzal járó felelősséget is el kellett fogadnia. Abban az esetben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződés-szegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, tehát a vezető tisztségviselőktől elvárható fokozott gondossággal járt el.
A kifejezetten csak az egyesületekre vonatkozó külön szabályok értelmében az ügyvezetés ellátá-sának szabályozása tartalmilag azonos a két törvénykönyvben. Az elnevezésekre vonatkozóan megjegyezhetjük, az eddigi „ügyintéző és képviseleti szerv” helyébe az „ügyvezetés” kifejezés ke-rült. Ha az ügyvezetést egy személy látja el, ő ügyvezetőnek (s ezzel vezető tisztségviselőnek) mi-nősül, ha viszont elnökség (testület), akkor az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői.
A régi Ptk. az elnökségre – mint az egyesület szervére – vonatkozóan a határozatképességhez és a határozathozatalhoz szükséges jelenléti arányt rögzíti. Az új Ptk. emellett szabályozza az elnökség létszámát és az elnök megválasztását, valamint rendelkezik az elnökség tagjai kötelezettségéről. Az elnökség fő szabályként három tagból áll, elnökét maga választja tagjai közül. Tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevé-kenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Azonban itt is lehetséges eltérő szabályozás, és az alapszabály ennél nagyobb létszámú elnökségről is rendelkezhet.
Az új Ptk. rendelkezik továbbá a vezető tisztségviselői megbízatásról. A megbízás időtartamára elsősorban az alapszabály vagy a felek megállapodása az irányadó, azonban az az öt évet érvé-nyesen nem haladhatja meg. Ha a tagok erről a kérdésről nem rendelkeztek, a megbízatás két évre szól. Ha az alapszabályban határoztak róla, legfeljebb a vezető tisztségviselők egyharmada vá-lasztható az egyesület tagjain kívüli személyekből; egyébként csak a tagok lehetnek vezető tiszt-ségviselők.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetére új felelősségi szabályokat állapít meg az új Ptk. Ha az egyesület jogutód nélkül szűnik meg, a megszűnés után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. Szintén felelősségi szabály, hogy az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számí-tott két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mind-azon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötele-zettsége nem fedezett. Így tehát az egyesület hitelezői törvényi biztosítékot kaptak arra nézve, hogy az egyesülettel szembeni, az annak megszűnését megelőző két évből származó követeléseik ki lesznek elégítve, az egyesületi vezető tisztségviselőknek azonban erre kötelezettségük keletkezik az eddigieknél jóval szigorúbb felelősségi szabályok értelmében.
Tagi kötelezettségek, tagi felelősség
Az új Ptk. szabályainak értelmében továbbra sem szükséges sem vagyoni hozzájárulást teljesíteni, sem tagdíjat befizetni, ám ez esetre az új Ptk. a jogi személyek általános szabályai között előírja a tag helytállási kötelezettségét. „Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzá-járulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy ese-tén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt ter-hel, kötelezettségük egyetemleges.” (3:9.§ (2)) Ennek elkerülése érdekében mindenképpen java-soljuk tagdíjfizetési kötelezettség megállapítását az egyesület alapszabályában annak érdekében, hogy a hitelezők is védve legyenek, illetve az egyesület tagjai se tartozzanak helytállási kötelezett-séggel a jogi személy tartozásaiért.
Felügyelőbizottság létrehozása
Az egyesület a Ptk. alapján is jogosult felügyelőbizottság létrehozására, ha azt alapszabályában rögzíti. Az új Ptk. új rendelkezésként már azt is meghatározza, hogy kötelező az egyesületnek felü-gyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.
Civil szervezetek adománygyűjtése, gazdálkodása, közhasznúsága
A civil szervezetek könyvvezetési kötelezettségeként a 2011. évi CLXXV. törvény 27. § kimondja, hogy a civil szervezetnek elkülönítetten kell nyilvántartani az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait). A kiegészítést az indokolja, hogy a közhasznú tevékenység az alapcél sze-rinti tevékenység része. Közhasznú szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.
A fenti kérdésekről részletesen a 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet rendelkezik.
a.meghatározza az adomány fogalmát: olyan pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó ellenszolgáltatás nélkül ad az adományozottnak, annak alap- vagy köz-hasznú célja elérésére
b.az adománygyűjtés két módon lehetséges: adományszervező vagy adománygyűjtő útján. Az adományszervező új eleme a magyar jognak; olyan egyesület, alapítvány vagy nonprofit gazdasági társaság, amelyet az adományozott bíz meg azzal, hogy gyűjtse helyette és ne-vében az adományt. Az adománygyűjtő lehet természetes személy. A legfőbb eltérés a ren-delet szerint, hogy míg az adományszervezővel megbízási jogviszony keletkezik, addig az adománygyűjtő meghatalmazása alapján jár el. Viszont az adományszervező is meghatal-mazhat adománygyűjtőt.
c.A közhasznúsággal kapcsolatban a rendelet határozza meg a közhasznúsági melléklet tar-talmát. A kötelező elemeket az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány tartalmazza, amely mintaként használható. Melléklet ettől eltérően is készíthető, de fontos, hogy a kötele-ző elemek szerepeljenek benne. Ezzel a rendelet a tartalom elsődlegessége mellett a formai követelmények betartását és egységesítését segíti elő.
Az alapszabályban kell rendelkezni az alábbiakról, ha el kívánunk térni a törvényi szabályozástól
a.különleges jogállású tagság meghatározása
3:65. § (2) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.
b.tagsági jogok gyakorlása képviselőn keresztül
3:65. § (3) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyako-rolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi.
c.tagsági viszony egyesület általi felmondása
3:69. § (1) Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban fel-mondhatja.
d.kizárási eljárás lefolytatása
3:70. § (1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
e.kizáró határozat elleni fellebbezési lehetőség
3:70. § (3) Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbí-ráló egyesületi szervről.
f.küldöttgyűlés működésének előírása
3:72. § (3) Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöt-tek választásának módját. A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfe-lelően alkalmazni.
g.meghívottak részvétele a közgyűlésen
3:73. § (2) A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyű-lés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
h.vezető tisztségviselő megbízatásának időtartama (két évtől eltérő, legfeljebb ötévi időtar-tamra)
3:79. § (1) Ha az alapszabályban vagy a választás során a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselő megbízatása két évre szól.
i.vezető tisztségviselők választása egyesület tagjain kívüli személyekből
3:79. § (3) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egye-sület tagjain kívüli személyekből.
j.választottbírósági eljárás kikötése
3:87. § Az egyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá az egyesületi szervek és a tagok egymás közti jogviszonyá-ból eredő jogvitákra állandó vagy eseti választottbíróság eljárását kötheti ki.
Őszintén reméljük, hogy összefoglalónkat hasznosnak találta. További kérdéseivel kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.