Mit jelent mindez a fájlcserélők szempontjából?
Bár a magáncélú másolás eddig is szabad felhasználásnak minősült, amit a nem csekély összegű ún. üres hordozó díjban fizettünk meg évről-évre egyre szélesebb körben, az interneten megosztott szerzői jogvédelem alatt álló alkotások letöltésének megítélése vonatkozásában a jogértelmezés nem egyértelmű. A Szerzői Jogi Szakértői Testület 2008-ban (SZJSZT 07/08/1 sz.) szakmai körökben vitatott szakvéleményében úgy foglalt állást, hogy a többszörözés (akár a fel-akár a letöltés) nem minősülhet ugyanis az Szjt. 35. § (1) bekezdése alapján szabad felhasználásként tekinthető magáncélú többszörözésnek, ha az akár közvetve, akár közvetlenül jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt szolgál. A szakvélemény a továbbiakban rámutat arra is, hogy a magáncélú másolásra vonatkozó szabad felhasználásról nem lehet szó akkor, ha a másolást végző tudja, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellet tudnia kellene, hogy a másolás illegális forrásból történik. Hasonló álláspontot tükröz egy 2009-es bírósági ítélet is, amikor az internetről számítógépes szoftvereket kalóz oldalakról rendszeresen letöltő vádlottat egy év – három év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte azzal az indoklással, hogy aki a nem ingyenes számítógépes programot kalóz szerverről tölti le – még ha a letöltés csak emelt-díjas SMS fejében történhet is -, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás nyilvánvaló aránytalansága folytán eredményesen nem hivatkozhat arra a téves feltevésre, hogy a többszörözés nem jogellenes, mert a programért az emelt-díjas SMS-sel ellenszolgáltatást fizetett.
A 2013. július 1.-től hatályos szabályok értelmében tehát a letöltő már nem lesz büntethető bűncselekmény elkövetése miatt, azonban ez nem mentesíti az esetleges polgári jogi kártérítési kötelezettség alól, ha a jogalkalmazók az említett szakvéleményt veszik figyelembe.
Az interneten való közzététel továbbra sem esik a kivételek körébe, így az engedélyhez kötött felhasználásnak minősül, és amennyiben vagyoni hátrányt okoz, bűncselekményként büntethető is.
Soha nem vitattuk, hogy a szerzőket megilleti az alkotásuk fejében a megfelelő díjazás, de ennek biztosítása a jelenlegi jogi szabályozással, a technikai fejlődés figyelmen kívül hagyása mellett egyre kevésbé biztosítható. Bár az új Btk. e tekintetben jelentős előrelépésnek minősül, és a nemzetközi szabályozási kísérletekkel (pl. az ACTA, SOPA) ellentétben a józan megfontolást mutatja, még sokáig kell a rabló-pandúr játszmának folynia addig, míg az új kommunikációs eszközök sajátosságait is megfelelően kezelő jogi keretek alakulnak ki a szerzői jogi jogosultak számára is megfelelő módon.
És íme a nemzetközi ellenpélda:
Börtönnel bünteti Japán az illegális letöltőket
Október elsején lép hatályba Japánban az a törvénymódosítás, ami nagy összegű pénzbírsággal és börtönbüntetéssel szankcionálja az illegális letöltést.
A Billboard.biz beszámolója szerint a japán parlament elfogadott egy törvénymódosítást, amelynek értelmében két évig terjedő szabadságvesztéssel és 2 millió jen összegű pénzbüntetéssel sújthatók azok, akiknek birtokában kalózzenét vagy –filmet találnak. A jogszabály a japán parlament felső- és alsóházának jóváhagyását követően ez év október elsején lép hatályba.
A törvénymódosítás egy 2010-ben elfogadott szerzői jogi törvény rendelkezéseit egészíti ki, amely a kalózfájlok feltöltőivel szemben fogalmaz meg szigorú szankciókat. E szerint, aki a szerzői jogi jogosult engedélye nélkül oszt meg a világhálón jogvédett tartalmat, tíz évig terjedő börtönbüntetéssel és 10 millió jen pénzbüntetéssel büntethető.