Az ember számára törvényben biztosított lehetőség, hogy vagyona sorsáról halála esetére rendelkezzék. Számos esetben azonban az örökhagyó szándéka azért nem tud megvalósulni, mert valamilyen alaki hiba miatt nem megfelelő végintézkedést hagyott hátra.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) értelmében: „Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja.”
A végrendelet esetében a Ptk. nagyon szigorú alaki követelményeket ír elő.
A törvény értelmében az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból akkor érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt a sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja; vagy amennyiben más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják; vagy amennyiben a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.
Figyelem! A több oldalból álló írásbeli magánvégrendelet csak abban az esetben érvényes, ha annak minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta.
A törvény szigorú feltételeket szab az írásbeli magánvégrendelet tanújával szemben is, így nem lehet végrendeleti tanú, aki a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes, a kiskorú, a cselekvőképtelen nagykorú vagy aki cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését; valamint az írástudatlan személy.
Érzékeny kérdés a tanúk aláírásának megfelelősége is.
A Ptk. a tanúk aláírásával szemben formai követelményt nem támaszt, nem mondja ki, hogy milyen íráskép szükséges ahhoz, hogy a tanú kézjegye alakilag megfeleljen a végrendelet érvényességeként megkívánt feltételeknek.
A Kúria Polgári Kollégiuma 2/2016. jogegységi határozatában a minap megállapította, hogy „A végrendeleti tanú aláírása megfelel az aláírással szemben támasztott követelményeknek, ha a tanú a rá jellemző, általa kialakított egyedi írásformát és írásképet tükröző módon írja alá az okiratot. Ha a tanú személye az okiratból nem állapítható meg, a bíróság erre vonatkozóan bizonyítást folytathat le.”
Mivel egy „hibás” végrendelet következménye évekig tartó peres eljáráshoz is vezethet, ezért mindenképpen érvényes ügyvédhez vagy közjegyzőhöz fordulni végrendelkezés esetén.