Az ügy egy családi tulajdonban álló, ősi házhoz (祖厝) kapcsolódó ingatlanjogi jogvitából eredt. A bíróság a keresetet elutasító ítéletében szokatlanul közvetlen hangvételű üzenetet fogalmazott meg a felperes számára. Az ítélet rövid idő alatt a tajvani sajtó és a közösségi média egyik legtöbbet idézett jogi témájává vált.
Az ítéletben ez olvasható:
„Miután megkapta ezt az ítéletet, keressen fel egy ügyvédet. Természetesen egy valódi, hús-vér, nyilvántartásba vett ügyvédet. Ne kérdezze az AI-t, ne AI-val írassa meg a fellebbezését, és főleg ne gondolja, hogy nem lehet felismerni az AI által írt beadványt.”
Mi állt a bíró szokatlan megjegyzése mögött?
A felperes több száz oldalnyi beadványt és bizonyítékot nyújtott be, valamint jelentős összegű – a sajtóértesülések szerint több mint 90 000 tajvani dollár (900 000 forint) – eljárási illetéket fizetett meg. A bíróság álláspontja szerint azonban beadványa nem az ügy eldöntése szempontjából releváns jogi kérdésekre összpontosított, és több alapvető polgári jogi fogalmat is tévesen értelmeztek. A bíróság külön utalt arra is, hogy a felperes a színlelt jogügyletekre vonatkozó szabályokat sem alkalmazta megfelelően az ügy tényállására.
A bíró szerint, ha a felperes valóban fontosnak tartotta volna a családi ingatlan ügyének rendezését, a legcélszerűbb első lépés egy ügyvéddel folytatott konzultáció lett volna.
Tanulság
Az ügy kapcsán megszólaló tajvani jogászok szerint az ítéletet sokan félreértették. A bíró üzenete nem az volt, hogy a mesterséges intelligencia használata önmagában kifogásolható, hanem az, hogy egy jogi beadvány értékét nem a megfogalmazása, hanem a jogi tartalma adja.
Ahogy az egyik megszólaló ügyvéd fogalmazott: „Ha az érvelés iránya téves, háromszáz oldalnyi beadvány is hiábavaló.”
Az AI hasznos segítséget nyújthat a jogi kutatásban is, alkalmazása azonban nem válthatja ki az ügy egyedi körülményeinek jogi értékelését és a szakmai mérlegelést.
forrás: YahooNewsTW