A jelenetet a zenekar frontembere, Chris Martin is szóvá tette („Vagy viszonyuk van, vagy csak nagyon szégyenlősek!”) – mindez 60,000 néző és a jumbotron kivetítő előtt. A pillanatot videóra vették, majd az interneten futótűzként terjedt: mémek, paródiák, sőt, a személyek kiléte is rövidesen nyilvánossá vált.
A botrány gyorsan vállalati következményekhez vezetett: a céges vizsgálat után a vezérigazgató lemondott, miután magánéleti és munkahelyi kapcsolatuk is a nyilvánosság fókuszába került. Az eset példás példává vált arra, milyen gyorsan válhat egy privát pillanat világszenzációvá és milyen jogi, etikai kérdéseket vet fel, ha személyes adataink közszemlére kerülnek.
Mi is az a KissCam?
A KissCam (magyarul: „csókkamera”) egy Észak-Amerikából indult szórakoztató showelemként szolgáló kezdeményezés, amelyet eredetileg sporteseményeken és nagyobb koncerteken alkalmaznak. A rendezvény közben egy kamera véletlenszerűen kiválaszt egy párt vagy két embert a közönség soraiból, akiket a stadion vagy aréna kivetítőjére nagyít, miközben a közönség ösztönzi őket, hogy váltsanak csókot. A KissCam-momentumokat gyakran humorral, romantikával és olykor kínos, de szórakoztató pillanatokkal tűzdeli meg a közönségi reakció.
A legtöbb koncert vagy nagy rendezvény esetében a jegyek megvásárlásával a látogatók automatikusan elfogadják a rendezvény szervezőjének általános szerződési feltételeit (ÁSZF), amelyekben általános gyakorlat szerint szerepel egy olyan rendelkezés, miszerint a rendezvény területén képek és videófelvételek készülhetnek a résztvevőkről, amelyeket a szervezők promóciós vagy sajtóanyagokban felhasználhatnak. Az ÁSZF-et a másik fél rendelkezésére kell bocsátani.
A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint az általános szerződési feltétel rendelkezéseiről akkor kell egyedileg külön tájékoztatást adni, ha az eltér a szokásos feltételektől. Mivel ma már a rendezvényekről készített tömegfelvétel szokássá vált, így kifejezett külön tájékoztatás már nem szükséges.
Nem lehet úgymond „kibújni” az ilyen szerződéses rendelkezés alól, mivel ez technikailag sem igazán megoldható. Az érintett személy dönthet arról, hogy nem megy el a koncertre, vagy ha elmegy akkor napszemüveggel, sapkával, stb. takarja magát a kamera elől. Az általános szerződési feltételeknek azonban pont az a jellemzőjük, hogy a szolgáltatás nagyszámú igénybevételére készülnek és minden egyes igénybevevőre kiterjedő rendelkezéseket alkalmaznak.
A magyar, és többnyire más uniós tagállamok is lehetővé teszik, hogy az egyén hozzájárulása nélkül készülhessen tömegfelvétel, vagyis olyan képi ábrázolás, ahol a fókusz nem az adott személyre, hanem a tömegre irányul. Tehát az ÁSZF-be foglalt rendelkezés nélkül is jogszerű lenne egy ilyen felvétel elkészítése.
KissCam-probléma: Itt azonban nem általános tömegfelvételről van szó, hanem a kamera – az érintett előzetes hozzájárulása nélkül – kifejezetten kiemel egy vagy két személyt (akik sokszor nem alkotnak párt, esetenként kollégák, sőt, ismeretlenek is lehetnek egymásnak), és közvetlenül privát, érzelmi vagy intim helyzetbe hozza őket a közösség, a közvélemény és az online világ előtt.
A fókuszban itt tehát már az érintett személy van, és az ő ábrázolásán túl egy intim pillanathoz kapcsolódóan számos további személyes adat is kezelésre kerül, amely már adatvédelmi kérdéseket is felvet. Ha nincs külön tájékoztatás arról, hogy a rendezvényről készülő tömegfelvételen túl Kiss Cam felvétel is készülhet, és ehhez nem járul külön hozzá a koncertlátogató, akkor az mindenképpen jogellenes.
A Polgári Törvénykönyv, a GDPR, illetve a magyar Infotv. alapján ilyen esetben – ahol a felvétel azonosítható személy(eke)t és magánélettel kapcsolatos, szenzitív információkat rögzít, majd széles körben terjeszt – a külön hozzájárulás hiánya jogellenessé teszi az adatkezelést.
Különösen problémás, ha az így megszerzett felvételt nem csak a helyszínen mutatják, hanem később közösségi médiában, akár mémként, magyarázat vagy kontextus nélkül továbbterjesztik – ez már „adattovábbításnak”, „adatok nyilvánosságra hozatalának” minősül, amelyhez kizárólag a szereplők beleegyezése alapján kerülhetne sor.
Praktikus tanácsok ügyfelek számára:
Mindig olvassa el az esemény ÁSZF-jét, különösen a képfelvételre, videó- és hangrögzítésre vonatkozó elemeket.
Ha nem szeretne hasonló helyzetbe kerülni, válasszon háttérsoros helyet vagy viseljen az azonosíthatóságot könnyen elfedő öltözetet.
Amennyiben úgy érzi, hogy a magánélethez fűződő jogai sérültek egy eseményen készült felvétel miatt (különösen, ha azt online terjesztik), minél előbb forduljon személyiségi joggal és adatvédelmi kérdésekkel foglalkozó ügyvédhez!
Összegzés
A Coldplay koncerten történt KissCam-eset tökéletes példája annak, hogyan válhat egy szórakoztató célú közösségi élmény váratlanul jogi és adatvédelmi botránnyá a digitális korban. A KissCam, bár alapvetően ártalmatlan szórakoztatásnak indult, komoly magánéleti kockázatokat hordoz, ha jogszabályi és adatvédelmi szempontból nincsenek kellően körültekintő elővigyázatossági intézkedések.